Tom Gauld

Egy újabb illusztrátorról írok ma, aki szintén személyes hősöm. Ő Tom Gauld. Egészen tegnapig nem is tudtam, hogy hogy néz ki, pedig örültem volna, ha egyszer szembejön velem az utcán. Nem is hittem el elsőre, amit láttam. Egy fiatal, lányos arcú srác. Most néztem utána, még csak 35 éves. Londonban lakik Jo Taylorral, aki főleg lovakat fest. És skót. Olyannak képzeltem, mint a figurái. De igazából egyáltalán nem hasonlít. 

Hogy miért pont ő? Mert félelmetesen kreatív. És vicces. És mert robotokról, szörnyekről és űrhajósokról rajzol. Főleg képregényeket. Az ő munkáiról mindig eszembe jut, az ember úgy rajzoljon, ahogy tud. És ez egy fontos dolog. Nem az arányos test, a térábrázolás, és a kompozíció. Csak az ötlet a fontos. Ami a fejedben van. Az elmond mindent. 

Ciruelo Cabral

Gyerekkoromban nagy hatást gyakorolt rám Ciruelo Cabral és Montse Sant Sárkányok című könyve. Egyebek között ennek a könyvnek köszönhettem, hogy mihelyst internethez jutottam, elkezdtem sárkányos képeket gyűjteni. Idővel a sárkányok mellé más fantasy képek is bekerültek a gyűjteményembe, és a végén már mindenféle illusztráció helyet kapott benne, ami megtetszett. 

Persze a kedvencem a mai napig Ciruelo maradt. Szentimentális, és kevésbé szentimentális okai is vannak ennek. Az ő képei nem csak gyönyörűek, kifinomultak, szín- és formai világukban is tökéletesek, de tele vannak fantáziával. Az a fajta szépség árad belőlük, amikor érezni, hogy a festő  valóban élvezi azt, amit csinál. Azon kívül, az ő sárkányai valódi sárkányok. Minden ízükben anatómiailag jól átgondolt, valódi teremtmények, és azt hiszem, pont ez volt az, ami lenyűgözött bennük. 

Ciruelo Cabral - argentin illusztrátor. 18 évesen már a szakmában dolgozott, 21 évesen szabadúszó lett, és a legjobb úton haladt a világhír felé. Idén tölti a 49-et, egy Barcelona közeli kisvárosban él feleségével és két gyermekével, és már rég túl van a világhíren.