2015. augusztus 16., vasárnap

Point and click!


Ma befejeztem a Memoria című Daedalic point and click játékot, és olyan űrt hagyott maga után bennem (pedig mindössze két napom vette igénybe), hogy bánatomban úgy döntöttem, írok egy listát azoknak, akik hasonlóan nagy point and click játék fanok (vagy nem zárkóznak el tőle, hogy azok legyenek), hátha tudok valakinek újat mutatni (vagy legfeljebb bólogatunk együtt). A teljesség igénye nélkül:

Hosszabb kalandozások:

Syberia
Syberia + Syberia II (Microïds)
Eddig azt hittem, a világ legjobb point and click játéka. Kicsit lassan sétál lépcsőn, de a második részben már ezt is megoldották. Példaképnek való női főhős, utazás, steampunk és megelevenedő legendák. Hangulatvarázsló.

Samorost 2
Machinarium + Botanicula + Samorost 1, 2 (Amanita Design)
Azt hiszem, az Amanita Design nyugodtan igényt tarthat a bűbájos játékok nagyhatalma címre. De komolyan. Ezekből rajzfilmet kellene készíteni gyerekeknek. És emellett persze szuperek a zenék, a történetek, és a fejtörők is. (A Samorost 1 neten is játszható, a másik háromból pedig van a honlapon demo.)

The Secret of Monkey Island
The Secret of Monkey Island + Monkey Island 2: LeChuck's Revenge (LucasArts)
Nem pusztán nosztalgiából került a felsorolásba, tavaly újrajátszottam őket, és bár még mindig bitang nehéznek tartom őket (pedig időközben még angolul is megtanultam! :) ), nálam továbbra is számíthatnak a klasszikusoknak kijáró tiszteletre. 

Deponia
Deponia 1, 2, 3 (Daedalic)
Megdöbbentő, mennyire szerethető, annak ellenére, hogy a cselekmény sosem úgy alakul, ahogy én szeretném, többek között mert a főszereplő egy igazi seggfej.

Ezeknek pedig itt a neten neki lehet esni:


Cube Escape sorozat (Rusty Lake)

Egészen friss szerelem, kicsit horror, nagyon izgi, szép, érdekes, elgondolkodtató. 

Anika's Odyssey (Trickysheep)

A kislány, akinek elrabolták a maciját, és elindul visszaszerezni. Ha valami kedves, hát ez az. 

The Dreamerz (Rob Almighty)
Nem is gondoltad volna, mennyi minden van még a világűrben rajtunk kívül.

The Trader of Stories (Pastelgames)

Mesés történet egy mesegyűjtőről, egy mesés világban. Rég volt, de gondolom, ugyanolyan jó.

Ugyan a posztot nem szponzorálta sem a GOG, sem a Kongregate, mivel mindkettő remek oldal, ezúton is szeretettel ajánlom őket a játék után sóvárgóknak. 

Jó játékot! 

2015. augusztus 14., péntek

Gyerekkori emlékek #2

Fura, hogy ha a kisgyerekkoromra gondolok, elsőként mindig a fagyis dédi ugrik be. Például az, amikor kismacskák születtek, és felvitt minket a padlásra, hogy megnézzük őket. Hosszú létra vezetett föl a házon kívül, úgy rémlik, már akkor is meg voltam lepve, hogy felvitt minket, hogy nekünk ilyet szabad. Sajnos a kismacskák nem jöttek elő, hiába ciccegtünk nekik a bejáratból, a padlásra pedig nem volt szabad bemenni, mert beszakadhatott.

2015. augusztus 4., kedd

Gyerekkori emlékek #1

A fagyis dédit azért hívtuk fagyis dédinek, mert mindig készített nekünk fagyit. Átmentünk a szemközti közértbe (vagy talán csak ő egyedül), megvette a porfagylaltot (én a puncsra emlékszem, lehet, hogy nem is vett soha mást), megfőzte a kis tűzhelyen, aztán gondolom, megvártuk, amíg kihűlt, és mehetett a fagyasztóba. Jobban belegondolva, lehet, hogy nem is kellett főzni, nekem mégis úgy rémlik, hogy főzte. Nagyon szeretem azóta is a puncs fagyit.