Óda a zöld teához

A zöld tea áldásos hatásairól már biztosan mindenki sokat olvasott, én nem is feltétlen kezdenék bele.

Csak igyátok.

Amiről viszont igenis írok most, az a rám gyakorolt hatása. Vágyom az ízére, és már pár korty jó meleg zöld tea után kisimul az arcom, mélyebbeket lélegzem, jobb kedvű, türelmesebb, kitartóbb és céltudatosabb leszek, szebbnek látom az egész világot. Tulajdonképpen aggódnom kellene, hogy egyfajta beteges függőség alakult ki köztem és a tea között, ugyanakkor bízom benne, hogy ez egy egészséges követelése a szervezetemnek.

Szálas zöld teát használunk, mást nem is mernék ajánlani, és két főzetét isszuk meg, az elsőt és a másodikat.

Lilavirág tea

Anya nagymamásodik, ez pedig ezt jelenti, hogy egyre több és több mindent tesz el "télire". Lekvárokat, szörpöket, savanyúságot, gombákat és teákat is. Így történt, hogy jutott egy üveg lilavirágú kakukkfűtea nekünk is.

A kakukkfűvel azóta vagyok szerelemben, mióta a Mondák könyvében a kakukkfűillatú mezőkről olvastam. Ez az illat a legtöbb embert valamiféle gyógyszerre emlékezteti, alighanem a köhögésre adott kanalas orvosságok miatt, de ez nem is rossz asszociáció. A kakukkfű gyógyszer.

Antibakteriális, antioxidáns és antibiotikus. Erősíti az immunrendszert, javítja a vérkeringést, felfrissít és megnyugtat. Jó depresszió, köhögés, torokfájás, görcsök, gyulladások és vérzési rendellenességek ellen is. Meghozza az étvágyat, segíti az emésztést, de gomba ellen és féreghajtásra is alkalmas.

(A féreghajtást viccesebb lett volna papírra vetni, de a rettegő gomba volt az első, ami beugrott.)