"A" betű

Ejtőernyős támadás

A robot mamája

Könyv

Felhő

Zsákbamacska

Virág

Molylepke

Gyárkémény

Asztal

Tűzijáték

Higgs-bozon

Kalózhajó

Bögre

Asztali lámpa

Elefánt

Lovag

Ha esetleg elgondolkodnának rajta néha az emberek, vajon én milyen kasztot szoktam választani, elárulom: én mindig lovaggal vagyok. Csak üsd, üsd, üsd, és semmi cécó.

A kék csempés ház

Ez az egyik kedvenc épületem Budapesten. Nem az Astoria szálló, bár azt is kedvelem. A mellette álló, Múzeum körút 1/b szám alatti kék csempés ház. Sok ablaka betört és teljesen elhagyatott az egész, de szerintem még így is remek egyénisége van. Próbáltam lenyomozni az interneten, de kiábrándítóan kevés információval szolgált a világháló. 

Azért azt a keveset megosztom veletek. 

Egy krisnás srác arról írt a blogjában, hogy ez az épület volt az első munkahelye, ugyanis '88-ban ez adott otthont a Mélyépítési Tervező Vállalat egyik részlegének. 

Egy másik blog egyik bejegyzéséhez fűzött hozzászólásban találtam rá a ház építéstörténetére, ami bár nagy szó, elég hiányosra sikerült: 

"Az építés éve ...? + átal. 1912-13 + átal. 1949 + homl. átal. 1965 körül

Építész(-ek): Ágoston Emil és Hikish Rezső + átal. Zielinszky Szilárd + átal. Szmodits Kázmér + homl. átal. ...?

Fellelhető irodalom: Zsuffa András: Adalékok a Belváros történetéhez II. kötet. A Budapesti Városvédő Egyesület kiadása 1993."

Ezt a könyvet természetesen szintén képtelenség levadászni az interneten keresztül. 

Ugyanebben a kommentben hivatkoztak egy újság címjegyzékére, miszerint a Szénásy-Macskássy szines trükkfilmek pontosan ezen a címen verte fel a tanyáját annak idején. Még a telefonszámuk is odaírták: 380-027 

A Googleben a címre keresve rátaláltam még a Meridiano vállalatra is, mint akiknek jelenleg is itt a székhelye, azonban tekintve, hogy ma reggel egy hatalmas ELADÓ feliratot fedeztem fel az épületen, valószínűleg nem lesz ez sokáig így. 

És ennyi volt minden írásos adat. Ugyanakkor találtam még két érdekes képet. 

Ezen valószínűleg az eredeti, Ágoston és Hikish-féle épület egy vékony szelete látható (mindenesetre biztosan nem a mostani épület): 

Ez pedig egy fotó az '50-es évekből, ami bizonyítja, hogy az 1949-es Szmodits Kázmér által vezetett átalakítás alatt kapta meg a jelenlegi arculatát az épület: 

Sajnos arról szintén nem találtam sok adatot, ki volt az a Szmodits Kázmér, és mit vitt még véghez, de annyit kiderítettem, hogy meghalt, még mielőtt születtem, és panelban utazott. 

Források: 

http://maps.google.hu/

http://cegkivonat.sonet.hu/n/meridiano-97-vallalkozasi-korlatolt-felelossegu-tarsasag.html  

http://hamster.blog.hu/2009/04/17/kontraszt_21

http://www.epa.hu/01300/01373/00046/pdf/00046.pdf

http://www.mke.hu/lyka/13/402-405-astoria.htm

http://retronom.hu/node/17408

http://www.kfki.hu/physics/historia/historia/egyen.php?namenev=szmodits&nev5=Szmodits+K%E1zm%E9r 

Unalmas utazás helyett

Ma a különböző szórakozási lehetőségekről fogok írni, amit más emberekkel csinálhatsz unalmas utazások közben. 

1. Találd ki, kik ezek a vadidegen emberek, akik körülvesznek. olvass az apró jelekből, és építs fel egy teljes háttértörténetet nekik. mi a munkájuk, mi jár éppen a fejükben, kibe szerelmesek titkon, ki várja őket otthon, merre mennek, honnan jönnek, és a többi. 

2. Találd ki, mit visznek a szatyrokban, táskákban, zsebekben. sokkal viccesebb. 

3. Tégy úgy, mintha minden ember zombi / kisállat / kisgyerek / híresség / szuperhős / robot / egy regény vagy film szereplője / a legjobb jóbarátod vagy tetszőleges egyéb entitás lenne. 

4. Bámulj egy neked háttal álló embert, és számold, milyen gyorsan veszi észre, hogy figyelik. meglepő, de észreveszik. 

5. Képzeld azt, hogy külföldön vagy, egy esőerdőben vagy épp new yorkban, a jövőben vagy a középkorban, akárhol. ehhez persze nem feltétlen kellenek az emberek - de nem is ártanak. 

+1. Ha nagyon ráérsz, kövess valakit. 

Tom Gauld

Egy újabb illusztrátorról írok ma, aki szintén személyes hősöm. Ő Tom Gauld. Egészen tegnapig nem is tudtam, hogy hogy néz ki, pedig örültem volna, ha egyszer szembejön velem az utcán. Nem is hittem el elsőre, amit láttam. Egy fiatal, lányos arcú srác. Most néztem utána, még csak 35 éves. Londonban lakik Jo Taylorral, aki főleg lovakat fest. És skót. Olyannak képzeltem, mint a figurái. De igazából egyáltalán nem hasonlít. 

Hogy miért pont ő? Mert félelmetesen kreatív. És vicces. És mert robotokról, szörnyekről és űrhajósokról rajzol. Főleg képregényeket. Az ő munkáiról mindig eszembe jut, az ember úgy rajzoljon, ahogy tud. És ez egy fontos dolog. Nem az arányos test, a térábrázolás, és a kompozíció. Csak az ötlet a fontos. Ami a fejedben van. Az elmond mindent. 

Ciruelo Cabral

Gyerekkoromban nagy hatást gyakorolt rám Ciruelo Cabral és Montse Sant Sárkányok című könyve. Egyebek között ennek a könyvnek köszönhettem, hogy mihelyst internethez jutottam, elkezdtem sárkányos képeket gyűjteni. Idővel a sárkányok mellé más fantasy képek is bekerültek a gyűjteményembe, és a végén már mindenféle illusztráció helyet kapott benne, ami megtetszett. 

Persze a kedvencem a mai napig Ciruelo maradt. Szentimentális, és kevésbé szentimentális okai is vannak ennek. Az ő képei nem csak gyönyörűek, kifinomultak, szín- és formai világukban is tökéletesek, de tele vannak fantáziával. Az a fajta szépség árad belőlük, amikor érezni, hogy a festő  valóban élvezi azt, amit csinál. Azon kívül, az ő sárkányai valódi sárkányok. Minden ízükben anatómiailag jól átgondolt, valódi teremtmények, és azt hiszem, pont ez volt az, ami lenyűgözött bennük. 

Ciruelo Cabral - argentin illusztrátor. 18 évesen már a szakmában dolgozott, 21 évesen szabadúszó lett, és a legjobb úton haladt a világhír felé. Idén tölti a 49-et, egy Barcelona közeli kisvárosban él feleségével és két gyermekével, és már rég túl van a világhíren.