2013. szeptember 30., hétfő

Óda a zöld teához

A zöld tea áldásos hatásairól már biztosan mindenki sokat olvasott, én nem is feltétlen kezdenék bele.

Csak igyátok.

Amiről viszont igenis írok most, az a rám gyakorolt hatása. Vágyom az ízére, és már pár korty jó meleg zöld tea után kisimul az arcom, mélyebbeket lélegzem, jobb kedvű, türelmesebb, kitartóbb és céltudatosabb leszek, szebbnek látom az egész világot. Tulajdonképpen aggódnom kellene, hogy egyfajta beteges függőség alakult ki köztem és a tea között, ugyanakkor bízom benne, hogy ez egy egészséges követelése a szervezetemnek.



Szálas zöld teát használunk, mást nem is mernék ajánlani, és két főzetét isszuk meg, az elsőt és a másodikat.

2013. szeptember 29., vasárnap

Hogyan csináljunk kisbabát?

Az igazán jó játékok a valóság olyan absztrakciós leképezését adják, amelyek a szükséges és hasznos korlátok mentén utánozva a valódi világot néha igencsak érdekes megoldásokat hoznak létre. A klasszikus Colonization (1994) című stratégiában világhódító céljaink eléréséhez például úgy is szert tudunk tenni új telepesre, ha valamelyik városunkban legalább 200 egységnyi élelmet halmozunk fel.


Hogyan csináljunk hát kisbabát? Halmozzunk fel minél több élelmiszert! Apró érdekesség, hogy az új telepes létrejöttét a "vallási tanácsadó" jelenti be, tehát gyanítom, hogy némi isteni beavatkozást feltételez azért a rendszer. Amely lassan húsz év után is az egyik legjobb játék, amelyhez eddig szerencsém volt.

2013. szeptember 28., szombat

Abalone

Ezzel a játékkal mindenkinek érdemes egy próbát tennie.


Stratégiai, körökre osztott társas, olyan, mint a sakk, vagy a dáma: ketten játsszák egy táblán bábukkal, azaz fekete és fehér golyókkal.
A cél, hogy lelökjük a pályáról a másik golyóit (egészen pontosan hatot), a trükk pedig, hogy
- ehhez egyszerre legfeljebb három egy sorban lévő golyónkat mozgathatjuk és csak egy egységnyit,
- és csak több saját golyóval lehet ellenséges golyó(ka)t elmozdítani (tehát például hárommal kettőt).

A Wikipédián fent van a pontos szabályzat, a YouTube-on pedig számos oktatóvideó.

Bence már nem szívesen játszik velem, mert hamar belejöttem, és folyton kikap, de szerintem gyakorlás kérdése, és megint fölém kerekedik. Hajrá!

2013. szeptember 27., péntek

Anika

Régebben sokat játszottam a gépen, és ezek a játékok mind kellemes emlékeim nekem, ezért írni is fogok az élményeimről. Kezdjük egy könnyed darabbal.

Anika kalandos utazása egy kedves, rövid point and click játék, ami ingyenesen játszható az interneten, tehát semmilyen előkészület nem szükséges hozzá, csak egy kevés szabadidő.

Egy kislányról szól, akit kiküldenek, hogy hozzon egy vödör vizet a kútról, de amíg ő a kúthoz megy, egy hatalmas sas elrabolja a plüss nyulát. Anika elindul, hogy megkeresse kedvencét, útja során pedig feltárul előttünk ez a kedves, különös lényekkel teli világ.

A képi világa és a zenéje is nagyon kellemes, szeretettel ajánlom mindenkinek.


2013. szeptember 26., csütörtök

Tzatziki

Mostanában legszívesebben mindenbe fokhagymát raknék, ezért menüre került a tzatziki is. Citromlé nem volt itthon, kapor viszont igen, meg fürtös uborka, meg új gyalu, ezért a mentás verzió helyett (ami igen csábító), kaprosan készítettük el.

Először megpucoltuk az uborkát, aztán középen bevágtuk, és legyalultuk, majd besózva elraktuk estére. Nem így volt ez eltervezve, de már fáradtak voltunk.

Reggelre szép levet eresztett, úgyhogy kicsavartam belőle ami nedvességet csak lehetett, aztán raktunk hozzá kis tejfölt, sok joghurtot, kaprot, fokhagymát, és még egy kis sót.

Nem vagyok benne biztos, hogy egy tzatzikit egyáltalán el lehet-e rontani, mindenesetre ez is remekül sikerült.


2013. szeptember 25., szerda

Csodabogár

Megnéztük a Kelly hőseit. Háborús vígjáték, ami egy elég groteszk műfaj, mégis jó volt a film. Az akciójelenetek engem nem kötnek le, ez ennél a filmnél sem volt kivétel, de a humora elég kellemes élmény volt.
Kiemelni csak ennyit szeretnék belőle:

"Ó, jajj. Ne bombázz negatív hullámokkal már kora reggel."

2013. szeptember 24., kedd

Lilavirág tea

Anya nagymamásodik, ez pedig ezt jelenti, hogy egyre több és több mindent tesz el "télire". Lekvárokat, szörpöket, savanyúságot, gombákat és teákat is. Így történt, hogy jutott egy üveg lilavirágú kakukkfűtea nekünk is.

A kakukkfűvel azóta vagyok szerelemben, mióta a Mondák könyvében a kakukkfűillatú mezőkről olvastam. Ez az illat a legtöbb embert valamiféle gyógyszerre emlékezteti, alighanem a köhögésre adott kanalas orvosságok miatt, de ez nem is rossz asszociáció. A kakukkfű gyógyszer.

Antibakteriális, antioxidáns és antibiotikus. Erősíti az immunrendszert, javítja a vérkeringést, felfrissít és megnyugtat. Jó depresszió, köhögés, torokfájás, görcsök, gyulladások és vérzési rendellenességek ellen is. Meghozza az étvágyat, segíti az emésztést, de gomba ellen és féreghajtásra is alkalmas.

(A féreghajtást viccesebb lett volna papírra vetni, de a rettegő gomba volt az első, ami beugrott.)